2011. április 22., péntek

Szociális rendelet

Kamut község Önkormányzatának Képviselő-testülete
9/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
 a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
 (Egységes szerkezetben, hatályos:2011.01.01. )

Kamut község Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Rész
Általános rendelkezések
1. §
1.      E rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése érdekében a Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a Kamut községben lakók számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
2.      E rendelet hatálya kiterjed:
a)      Kamut, község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra
b)      a bevándoroltakra és a letelepedettekre
c)      a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre
d)     továbbá a hontalanokra.
3.      E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az Szt. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
4.      E rendelet hatálya - az (1) - (3) bekezdésekben foglaltakon túlmenően kiterjed:
a.)    a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kamut, község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint,
b.) az Sztv.32/B.§.(1)bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kamut község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

2.§

/1/    Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:
a)      Rendszeres szociális segély
b)      Bérpótló juttatás
c)      Ápolási díj
d)     Átmeneti segély
e)      Temetési segély

/2/    Természetben nyújtott szociális ellátások
a)      Köztemetés
b)      Közgyógyellátás

Eljárásra vonatkozó rendelkezések
3. §
/1/    A szociális ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelemben szereplő személyi és lakcím adatokat érvényes hatósági igazolvánnyal kell igazolni. A jogosultság megállapításához szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani.
/2/    A kérelmező és családja, valamint a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell:
a)      valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint:
a.       a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást;
b.      a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban  és egyéb  rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló (nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott) igazolást a megállapított ellátás összegéről, a január hónapban benyújtott lakásfenntartási támogatás, és közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a január havi ellátás összegéről szóló igazolásokat
c.       a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást, vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot.
d.     ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, vagy nyilatkozatot.
b)      a meglévő alkalmi munkavállalói könyv illetve őstermelői igazolvány másolatát;
c)      a kérelmező családjában (háztartásában) élő 18. életévét betöltött gyermeke(i) iskolalátogatási igazolását.
d)     elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet másolatát és a tényleges gyermektartásdíjról szóló nyilatkozatot, igazolást, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozatot.
/3/    Az előírt mellékletek hiányában is megállapítható átmeneti segély annak a kérelmezőnek, aki valószínűsíti, hogy az átmeneti segély hiánya életét, vagy testi épségét veszélyezteti.

/4/    Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A kérelmező és két okirati tanú által aláírt meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kérelmező, illetve a meghatalmazott nevét és lakcímét, valamint fel kell tüntetni a tanúk lakcímét és személyi azonosítóját.
/5/    Az ápolási díj megállapítását megelőzően a kérelmező életkörülményeinek, szociális helyzetének feltárása céljából környezettanulmányt kell készíteni, és azt szükség szerint, illetve legalább évente meg kell ismételni.

4. §

/1/    A kérelemről a polgármester, az egészségügyi és szociális bizottság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés illetve folyósítás módjáról.
/2/    A határozat elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást a jogosult javára, a Sztv. 47. §- a szerinti természetbeni ellátásként lehet nyújtani indokolt esetben.

5. §

/1/    A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálása során kivételes méltánylást érdemlő esetben ellátást állapíthat meg, ha
a)      az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával haladja meg az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárt;
/2/    A Képviselő-testület által megállapított ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély összege legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az e rendeletben meghatározott összeget.
/3/    Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók.
/4/    A Képviselő-testület kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálása során az (1) - (3) bekezdésben foglaltakon túl a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény (így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény) folytán kritikus élethelyzet alakult ki.
6. §

/1/    Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátások körében a temetési segély, köztemetés megtérítését rendeli el, akkor
a)      a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b)      a kamat összegét
Képviselő-testület a fellebbezés elbírálása során méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti illetve részletfizetést engedélyezhet.
/2/    Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátások körében a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj megtérítését rendeli el, akkor a
a)      megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b)      a kamat összegét méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

7. §

/1/    A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználásának ellenőrzéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság valamint a polgármester gondoskodik.
/2/    Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.

II. Rész
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formái és pénzügyi fedezete
8. §
/1/    A rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély és a közgyógyellátás megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet valamint e rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni.

9. §

/1/    Az egyes szociális ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
/2/    Az egyes ellátási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a polgármester az Egészségügyi és Szociális Bizottság átcsoportosítást hajthat végre, amelyről az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság a következő ülésén tájékoztatást kap.


Aktív korúak ellátása

10. §

/1/    Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, amelynek a részletes szabályait a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 33-34.§-ai tartalmazza.

/2/    Az aktív korúak ellátására jogosultak közül:

a)      a munkavégzésbe bevonhatók közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, pénzbeli ellátásként pedig bérpótló juttatás (továbbiakban: BPJ) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni,

b)      a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás.

Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt.
Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzat biztosítja. A munkavégzés időtartamára munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a bérpótló juttatást pedig csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.

/3/    Az aktív korúak ellátásának megállapítása során a következőt kell az önkormányzatnak figyelembe venni:

a)      Elsődleges a közfoglalkoztatás, így 2011. január 1-én a bérpótló juttatásban részesülőket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és lehetőleg teljes körűen foglalkoztatni szükséges annak érdekében, hogy 2011. évben igazoltan rendelkezésükre álljon 30 ledolgozott munkanap a következő évi ellátás (RSZS, BPJ) megállapítása érdekében.
b)      Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg bérpótló juttatás illeti meg. Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), úgy rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv. szabályai alapján.

/4/    Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai: A bérpótló juttatás

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a rendszeres szociális segélyezettek kivételével – az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.
Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor
a)      közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy
b)     olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
Bérpótló juttatás illeti meg.
Arra az időtartamra, amikor a jogosult részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, bérpótló juttatás illeti meg, amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos.

/5/    Az együttműködési kötelezettség keretében

a)      az aktív korúak ellátására bérpótló juttatásra jogosult személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Békési kirendeltségénél megjelenni és kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat,
b)      az aktív korúak ellátására, mint bérpótló juttatásra jogosultság megállapításához – az önkormányzat által  – előírt kötelezettség:
A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. Ennek keretében a kérelmező köteles az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét rendezett tiszta állapotban tartani. Továbbá köteles gondoskodni a kerítéssel (telekhatárral) kívül határos terület (közterület, utca) járda tisztán tartásáról, valamint az ingatlan (életvitelszerűen lakott, használt ingatlan) állagmegóvásáról, rendeltetés szerinti használatáról és a megfelelő, higiénikus lakókörnyezeti állapotok biztosításáról gondoskodik. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan a kérelmezőt, a jogosultat – indokolt esetben – öt (5) napos határidő kitűzésével a jegyzőnek fel kell szólítania. A felszólítás tartalmazza az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését. Amennyiben a kérelmező a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, nem jogosult a bérpótló juttatásra.”

Rendszeres szociális segély

11. §

/1/    Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak, a részletes szabályokat az  Sztv 37.§ tartalmazza.
A rendszeres szociális segélyezettek – az egészségkárosodott személyek és a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülők (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani) kivételével – a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, mely szervezet a családsegítő szolgálat.(Helye: 5673 Kamut Petőfi S. utca 47. sz.)

/2/    Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:
a)      a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Alapszolgáltatási Központtal (együttműködésre kijelölt szerv) nyilvántartásba veteti magát,
b)      az Alapszolgáltatási Központtal az egyéni élethelyzetéhez igazodó, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodást köt.
c)      teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

/3/    A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)      munka-, pálya-, rehabilitációs, pszichológiai tanácsadás, pályakorrekciós tanácsadás,
b)      a helyi FIP pont által a friss állásajánlatok figyelemmel kísérése, szolgáltatások igénybevétele
c)      térítési kötelezettséggel nem járó képzés, kommunikációs és konfliktuskezelő készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése,/esetkezelés
d)     rendszeres jövedelmet biztosító ellátás lehetőségei; nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése.

/4/    A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha
a)      akire vonatkozóan a z Szt.34. § szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
b)      aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
c)      az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, illetve a vizsgálati eredménnyel nem jelentkezik az önkormányzatnál,

Iparűzési adó 2011

KAMUT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
(többször módosított)

13/2002./XII. 30./ rendelete

A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL

/ Egységes szerkezetben/
Hatályos:2011.01.01-től

Kamut község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. §./1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adó bevezetéséről a következő rendeletet alkotja:

Az adókötelezettség, az adó alanya

  1. §.

/1/    Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
/2/    Az adó alanya a vállalkozó.
/3/    Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
  1. §.


Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

/1/    A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
/2/    Ideiglenes jellegű az iparűzési adó, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a.)    építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
b.)    bármely – az a.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.



Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

  1. §.
/1/    Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
/2/    Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

4. §.

/1/    Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített /alvállalkozói/ szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
/2/    Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi terültén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
/3/    Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adókedvezmény mértéke

5. §.

/1/    Az önkormányzat illetékességi területén az adókedvezmény csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek a számított /vállalkozás szintű/ adóalapja nem haladja meg a 2 millió forintot.
/2/    Az adókedvezmény mértéke az /1/ bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az éves adóalap után fizetendő adó 20 %-a.
/3/    Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó /EVA/ vállalkozó az adóalapját az egyszerűsített vállalkozói adó adóalapjának 50 %-ban is megállapíthatja.
/4/    Az adó alapjának az /3/ bekezdés szerinti megállapítása /EVA/ adóévre választható az erről szóló bejelentést az adóbevallással együtt kell bejelenteni.


Az adó mértéke

6. §.

/1/    Kamut község Önkormányzat illetékességi területén az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
az adóalap 1,7  %-a.

/2/    Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a 2. §. /2/ bek. a) ponja szerinti építőipari tevékenységet, illetőleg természeti erőforrást tár fel, ezen tevékenység végzés után: naptári naponként 5.000,-Ft(HUF).
/3/    A székhellyel illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedőn – a /3/ bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
/4/    Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely/ek/ szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely/ek/ szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

7. §.

/1/    A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
/2/    Az adóelőleg összege:
a)      Az évet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az ideiglenes, idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg.
b)      Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működési naptári napjai alapján egész évre számított összege.
c)      A tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.
/3/    Ha jogszabály változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
/4/    A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
/5/    Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján, fizetési meghagyásban közli.
/6/    Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedését a /2/ bekezdés a) és b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
/7/    A vállalkozónak az adóelőleget félévenkénti egyenlő részletekben március 15-ig illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.
/8/    A vállalkozónak a helyi iparűzési adó adóelőlegét a várható éves fizetendő adó 90 %-nak megfelelő összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie.
/9/    A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg – az adóévet követő év május 31-ig – fizeti meg, illetve a többlet fizetést ettől az időponttól igényelheti vissza.
/10/         A vállalkozónak a bevallás adási kötelezettsége az adóévet követő év május 31. napjáig esedékes.

Az adó elengedése, mérséklése

8. §

/1/    Az Önkormányzat az adózás rendjéről szóló (Art.) törvényben biztosított adófizetési könnyítéseket, adókedvezményeket biztosítja. Az adóalany kérelmére – jövedelmi, vagyoni indokok alapján – az iparűzési adó tekintetében is az Art. szabályai az irányadóak.


Záró rendelkezések

9.  §.

/1/    Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben:
a)      a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és
b)      az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései az irányadók 

/2/    Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2009. január l-től kezdődően kell alkalmazni.
/3/    E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
/4/    E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 10/2001./XI. 26./ számú és a 6/2002. /V. 2./ számú önkormányzati rendelet.
/5/    E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének megfelel.



Balog Imréné
Hegedűs László
Polgármester
Jegyző



Hatályos: 2011.01.01.-től

Kommunális adó 2011


KAMUT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

(Többször módosított)
10/2002. /XII. 30./

RENDELETE

A magánszemélyek kommunális adójáról


(Egységes szerkezetben.)

Kamut községi Önkormányzat Képviselő-testület a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja:
1.§.

Kamut község Önkormányzat Képviselő-testület a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a többszörösen módosított 1990. Évi C. tv. rendelkezéseinek végrehajtására, az Önkormányzat illetékességi területén magánszemélyek kommunális adóját vezeti be.

2.§.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


/1/    Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal, építési telektulajdonnal rendelkezik a naptári év első napján, továbbá aki az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya /továbbiakban: tulajdonos/.
/2/    Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad arányában adóalanyok.
/3/    Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a /2/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
/4/    Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése.
a)      Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélküli épület, vagy az anélkül használatba vett építmény esetében, az adókötelezettség a ténylege használatba vételt követő év első napján keletkezik.
b)      Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
c)      A lakás használatának szünetelése az akókötelezettséget nem érinti.
d)     Lakásbérleti viszony esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az év I. felében szűnik meg, úgy a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
e)      Telek esetén:
-          külterületi földrészlet belterületté való átminősítését követő év első napja,
-          építési tilalom feloldását követő év első napja.

3. §.
Az adó mértéke
A magánszemélyek kommunális adójának mértéke lakásonként, építési telkenként:

15.000,- Ft

4. §.

Az adó megállapítása és az adó megfizetése

/1/    A magánszemély bevallás benyújtásával jelenti be kommunális adókötelezettségét.
/2/    A magánszemély adóbevallását az adókötelezettség keletkezését /megváltozását/ követő 15 napon belül – általában az adóévet követő január 15-ig nyújthatja be.
/3/    Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről a bevallás /bejelentés/ adatai alapján határozatot hoz.
/4/    A magánszemélyek kommunális adóját az adózó két részletben – minden év március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg pótlékmentesen.
/5/    Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

5. §.

Adókedvezmények

/1/    50 %-os adókedvezményben részesül az a nyugdíjas személy, aki a mindenkori nyugdíjminimumot meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik és a lakóházában egyedül él.
/2/    A jegyző egyedi esetekben a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot méltányossági alapon mérsékelheti vagy elengedheti, ha az adó megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti.
/3/    Kérelemre az adóhatóság részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, ha azt az adózó szociális körülményei indokolják.
6. §.

Az adó felhasználása

Az Önkormányzat a magánszemélyek kommunális adójából befolyó Önkormányzati bevételt a kötelező önkormányzati közszolgáltatások /kommunális szolgáltatások ellátása területén használja fel.


7. §.

/1/    A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 2003. évi XCII. tv. és a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
/2/    E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
/3/    E rendelet 2009. január 1-től lép hatályba.
K a m u t, 2008. november 28.

Balog Imréné
Hegedűs László
Polgármester
Jegyző



Módosításokkal egységes szerkezetben, a rendelet hatályos: 2011.01.01-től