2011. április 22., péntek

Szociális rendelet

Kamut község Önkormányzatának Képviselő-testülete
9/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
 a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
 (Egységes szerkezetben, hatályos:2011.01.01. )

Kamut község Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Rész
Általános rendelkezések
1. §
1.      E rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése érdekében a Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a Kamut községben lakók számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
2.      E rendelet hatálya kiterjed:
a)      Kamut, község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra
b)      a bevándoroltakra és a letelepedettekre
c)      a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre
d)     továbbá a hontalanokra.
3.      E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az Szt. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
4.      E rendelet hatálya - az (1) - (3) bekezdésekben foglaltakon túlmenően kiterjed:
a.)    a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kamut, község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint,
b.) az Sztv.32/B.§.(1)bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kamut község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

2.§

/1/    Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:
a)      Rendszeres szociális segély
b)      Bérpótló juttatás
c)      Ápolási díj
d)     Átmeneti segély
e)      Temetési segély

/2/    Természetben nyújtott szociális ellátások
a)      Köztemetés
b)      Közgyógyellátás

Eljárásra vonatkozó rendelkezések
3. §
/1/    A szociális ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelemben szereplő személyi és lakcím adatokat érvényes hatósági igazolvánnyal kell igazolni. A jogosultság megállapításához szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani.
/2/    A kérelmező és családja, valamint a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell:
a)      valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint:
a.       a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást;
b.      a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban  és egyéb  rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló (nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott) igazolást a megállapított ellátás összegéről, a január hónapban benyújtott lakásfenntartási támogatás, és közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a január havi ellátás összegéről szóló igazolásokat
c.       a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást, vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot.
d.     ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, vagy nyilatkozatot.
b)      a meglévő alkalmi munkavállalói könyv illetve őstermelői igazolvány másolatát;
c)      a kérelmező családjában (háztartásában) élő 18. életévét betöltött gyermeke(i) iskolalátogatási igazolását.
d)     elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet másolatát és a tényleges gyermektartásdíjról szóló nyilatkozatot, igazolást, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozatot.
/3/    Az előírt mellékletek hiányában is megállapítható átmeneti segély annak a kérelmezőnek, aki valószínűsíti, hogy az átmeneti segély hiánya életét, vagy testi épségét veszélyezteti.

/4/    Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A kérelmező és két okirati tanú által aláírt meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kérelmező, illetve a meghatalmazott nevét és lakcímét, valamint fel kell tüntetni a tanúk lakcímét és személyi azonosítóját.
/5/    Az ápolási díj megállapítását megelőzően a kérelmező életkörülményeinek, szociális helyzetének feltárása céljából környezettanulmányt kell készíteni, és azt szükség szerint, illetve legalább évente meg kell ismételni.

4. §

/1/    A kérelemről a polgármester, az egészségügyi és szociális bizottság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés illetve folyósítás módjáról.
/2/    A határozat elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást a jogosult javára, a Sztv. 47. §- a szerinti természetbeni ellátásként lehet nyújtani indokolt esetben.

5. §

/1/    A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálása során kivételes méltánylást érdemlő esetben ellátást állapíthat meg, ha
a)      az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával haladja meg az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárt;
/2/    A Képviselő-testület által megállapított ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély összege legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az e rendeletben meghatározott összeget.
/3/    Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók.
/4/    A Képviselő-testület kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálása során az (1) - (3) bekezdésben foglaltakon túl a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény (így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény) folytán kritikus élethelyzet alakult ki.
6. §

/1/    Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátások körében a temetési segély, köztemetés megtérítését rendeli el, akkor
a)      a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b)      a kamat összegét
Képviselő-testület a fellebbezés elbírálása során méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti illetve részletfizetést engedélyezhet.
/2/    Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátások körében a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj megtérítését rendeli el, akkor a
a)      megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b)      a kamat összegét méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

7. §

/1/    A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználásának ellenőrzéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság valamint a polgármester gondoskodik.
/2/    Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.

II. Rész
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formái és pénzügyi fedezete
8. §
/1/    A rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély és a közgyógyellátás megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet valamint e rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni.

9. §

/1/    Az egyes szociális ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
/2/    Az egyes ellátási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a polgármester az Egészségügyi és Szociális Bizottság átcsoportosítást hajthat végre, amelyről az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság a következő ülésén tájékoztatást kap.


Aktív korúak ellátása

10. §

/1/    Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, amelynek a részletes szabályait a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 33-34.§-ai tartalmazza.

/2/    Az aktív korúak ellátására jogosultak közül:

a)      a munkavégzésbe bevonhatók közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, pénzbeli ellátásként pedig bérpótló juttatás (továbbiakban: BPJ) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni,

b)      a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás.

Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt.
Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzat biztosítja. A munkavégzés időtartamára munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a bérpótló juttatást pedig csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.

/3/    Az aktív korúak ellátásának megállapítása során a következőt kell az önkormányzatnak figyelembe venni:

a)      Elsődleges a közfoglalkoztatás, így 2011. január 1-én a bérpótló juttatásban részesülőket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és lehetőleg teljes körűen foglalkoztatni szükséges annak érdekében, hogy 2011. évben igazoltan rendelkezésükre álljon 30 ledolgozott munkanap a következő évi ellátás (RSZS, BPJ) megállapítása érdekében.
b)      Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg bérpótló juttatás illeti meg. Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), úgy rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv. szabályai alapján.

/4/    Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai: A bérpótló juttatás

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a rendszeres szociális segélyezettek kivételével – az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.
Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor
a)      közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy
b)     olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
Bérpótló juttatás illeti meg.
Arra az időtartamra, amikor a jogosult részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, bérpótló juttatás illeti meg, amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos.

/5/    Az együttműködési kötelezettség keretében

a)      az aktív korúak ellátására bérpótló juttatásra jogosult személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Békési kirendeltségénél megjelenni és kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat,
b)      az aktív korúak ellátására, mint bérpótló juttatásra jogosultság megállapításához – az önkormányzat által  – előírt kötelezettség:
A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. Ennek keretében a kérelmező köteles az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét rendezett tiszta állapotban tartani. Továbbá köteles gondoskodni a kerítéssel (telekhatárral) kívül határos terület (közterület, utca) járda tisztán tartásáról, valamint az ingatlan (életvitelszerűen lakott, használt ingatlan) állagmegóvásáról, rendeltetés szerinti használatáról és a megfelelő, higiénikus lakókörnyezeti állapotok biztosításáról gondoskodik. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan a kérelmezőt, a jogosultat – indokolt esetben – öt (5) napos határidő kitűzésével a jegyzőnek fel kell szólítania. A felszólítás tartalmazza az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését. Amennyiben a kérelmező a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, nem jogosult a bérpótló juttatásra.”

Rendszeres szociális segély

11. §

/1/    Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak, a részletes szabályokat az  Sztv 37.§ tartalmazza.
A rendszeres szociális segélyezettek – az egészségkárosodott személyek és a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülők (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani) kivételével – a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, mely szervezet a családsegítő szolgálat.(Helye: 5673 Kamut Petőfi S. utca 47. sz.)

/2/    Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:
a)      a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Alapszolgáltatási Központtal (együttműködésre kijelölt szerv) nyilvántartásba veteti magát,
b)      az Alapszolgáltatási Központtal az egyéni élethelyzetéhez igazodó, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodást köt.
c)      teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

/3/    A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)      munka-, pálya-, rehabilitációs, pszichológiai tanácsadás, pályakorrekciós tanácsadás,
b)      a helyi FIP pont által a friss állásajánlatok figyelemmel kísérése, szolgáltatások igénybevétele
c)      térítési kötelezettséggel nem járó képzés, kommunikációs és konfliktuskezelő készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése,/esetkezelés
d)     rendszeres jövedelmet biztosító ellátás lehetőségei; nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése.

/4/    A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha
a)      akire vonatkozóan a z Szt.34. § szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
b)      aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
c)      az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, illetve a vizsgálati eredménnyel nem jelentkezik az önkormányzatnál,