2011. január 22., szombat

Sajtóközlemény

Fazekaszugi belvízöblözet kapacitásfejlesztése DAOP-5.2.1/B-2008-0002



A Fazekaszugi sztp. fejlesztés előtti állapotában


A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008. június 2-án sikerrel nyújtott be pályázatot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Programja „Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések” elnevezésű pályázati konstrukciójába. A támogatást nyert, DAOP-5.2.1/B-2008-0002 regisztrációs számú, „Fazekaszugi belvízöblözet kapacitásfejlesztése projekt jelenleg a megvalósítás (építés) szakaszában van.


A projekt célja a Fazekaszugi belvízöblözet állami tulajdonú főművének, a Fazekaszugi belvíz főcsatornának és a Fazekaszugi (torkolati) szivattyútelepnek a fejlesztése, valamint az öblözet belvízi kiépítettségének növelése oly mértékben, hogy a további üzemeltetésre kidolgozott és alkalmazott üzemelési előírások betartásával az öblözetről a belvízek tűrési időn belüli elvezetése lehetővé váljon, és a főcsatorna állékonysága biztosított legyen.


A Fazekaszugi belvízöblözet kapacitás növelésével lehetőség nyílik arra, hogy az öblözet teljes körű vízrendezése megvalósuljon kapcsolódó közcélú, Önkormányzati és magánfinanszírozású beruházások által. Várhatóan jelentősen csökkennek majd a belvízkárok, s a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is nő.




Jelenlegi helyzet áttekintése

E projekt keretében fejlesztendő Fazekaszugi belvízöblözet hosszan elnyúló, gravitációs kifolyással is rendelkező, jelenleg 155,9 km2 kiterjedésű vízgyűjtővel rendelkező terület.
Gyomaendrőd, Szarvas, Hunya, Örménykút települések, valamint Mezőberény külterületének belvizeit gyűjti össze és a Malomzug-Décsipusztai csatornán keresztül kapcsolatban áll a Szarvas-Békésszentandrási holtággal.


A megoldandó problémát az okozza, hogy a főcsatorna jelenlegi kiépítettsége mellett nem biztosítható a vízgyűjtő területen képződött belvíz megfelelő elvezetése

  • A Fazekaszugi főcsatorna vízszállító képessége alacsony. és a szivattyútelep kapacitása nem elegendő, a gazdaságos és kívánatos 10%-os kiépítettségi mérték mindkét műre 3,0 m³/s lenne.
  • Mivel Kamut és Hunya települések külterületének egy részét a Fazekaszugi főcsatornába könnyebb belvízmentesíteni, a vízgyűjtő terület 56,3 km2-rel való megnövelésének igénye merült fel.
  • A Fazekaszugi főcsatorna földművének kiépítettsége a szarvasi műút feletti szakaszon nem megfelelő, egyes részeken a szelvényterület nem alkalmas a mértékadó vízhozam levezetésére.
  • A főcsatorna műtárgyainak szelvénymérete kicsi, a műtárgyak vízátbocsátó képessége alacsony, a vízgyűjtőről lefolyó belvízmennyiség tűrési időn belüli elvezetését nem teszik lehetővé.
  • Erőteljes rézsűcsúszás tapasztalható a szivattyútelephez közeli torkolati szakaszon, továbbá a 3600 m környezetében.


A projekt megvalósítás szakaszában tervezett munkák

A jelenleg 1,5 m³/s kapacitású belvízátemelő szivattyútelepet 3,0 m³/s-ra fejlesztjük azáltal, hogy a meglévő GANZ szivattyú mellé egy új, 1500l/s teljesítményű szivattyút építtettünk be. Mindkét szivattyúzási egységhez gépi gazkiszedő berendezés is társul.
A főcsatorna torkolati szakaszának vízszállító képességét kotrással, rézsűigazítással, és ahol szükséges szelvénybővítéssel növeljük. Ezzel a vízszállító képesség a torkolati szakaszon 1,5 m3/s-ról 3,0 m3/s-ra változik.
A főcsatorna hosszát 11028 m-ről 13591 m-re megnöveljük.
A torkolati szakaszon burkolattal, míg további csatorna szakaszon rézsűigazítással biztosítjuk a meder állékonyságát.
A fejlesztéssel érintett nyomvonalon a szűk keresztmetszetű zsilipes és közlekedést biztosító műtárgyakat is átépítjük, összesen 14 db-ot.


A projekt jellemző adatai

Kedvezményezett:


Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Gyula Városház. u. 26.

A projekt nagysága: 775.823.715 Ft

Tervezett ütemezés:

Pályázat beadás: 2008. június 02.
Pályázat elbírálás: 2008. június – november.
Támogatási szerződéskötés: 2009. március 12.
Kiviteli szerződéskötés: 2010. február
Kivitelezés: 2010. március – 2010. november
Pályázat lezárás: 2010. december


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.